Gázkészülékek típusai
Aszerint, hogy a berendezés honnan nyeri a működéséhez szükséges levegőmennyiséget, megkülönböztetünk nyílt és zárt égésterű gázkészülékeket. A nyílt rendszerű berendezések összeköttetésben vannak az elhelyezésükre szolgáló helyiség légterével, zárt égéstérű megoldás esetén pedig a szabadból kapják az égéshez szükséges levegőt. Ezen kívül a készülékeket az égéstermék elvezetése szempontjából is csoportokba oszthatjuk. A gyakorlatban három főbb készüléktípus létezik:
- nyílt égésterű, égéstermék-elvezetés nélküli ("A" típusú) készülékek (pl. gáztűzhely, kémény nélküli vízmelegítők);
- nyílt égésterű, kéményes égéstermék-elvezetéssel rendelkező ("B" típusú) készülékek (pl. kéménybe kötött konvektorok, cirkók, vízmelegítők, kazánok);
- zárt égésterű ("C" típusú) készülékek, amelyek a légellátás és az égéstermék-elvezetés szempontjából a helyiség levegőjétől elzártan működnek (pl. parapetes konvektorok, ventilátoros vízmelegítők és kazánok).
Levegő utánpótlás
Megfelelő szellőzés biztosítása a nyílt égésterű, "A" és "B" típusú gázkészülékek esetén kulcsfontosságú. Ezek a berendezések ugyanis az égéshez a belső tér levegőjét használják, amely véges mennyiségű, ezért a problémamentes működéshez gondoskodni kell az utánpótlásról. Ha a készülék nem kapja meg az égéshez szükséges megfelelő légmennyiséget a nyílászárókon vagy légbevezetőkön keresztül, akkor az oxigénhiányos állapot következtében tökéletlen égés alakul ki, aminek során szén-monoxid képződik. De a szellőzésnek ugyanennyire fontos szerepe van az égéstermék-elvezetésben is. A kémény nélküli, "A" típusú készülékek működésekor a füstgáz közvetlenül a helyiség légterébe jut, megnövelve annak szennyezőanyag-koncentrációját. Hogy ez az érték ne tudjon egészségre ártalmas szintet elérni, gondoskodni kell a megfelelő légcseréről. A "B" típusú készülékeknél légáram híján nem alakul ki elegendő kéményhuzat és emiatt nem tud eltávozni az égéstermék. Ebben az esetben a füst visszaáramlik a helyiség légterébe, innentől kezdve pedig a folyamat önmagát gerjeszti: a visszaáramlás következtében még tovább csökken az égést tápláló levegő oxigéntartalma, ami miatt az égés egyre tökéletlenebb lesz, a szénmonoxid-mérgezés veszélye pedig az idő előrehaladtával rohamosan nő.
Egy átlagos teljesítményű, 24 kW-os gázkészülék működéséhez óránként kb. 50-60 m3 levegőre van szükség. Ideális esetben a levegő utánpótlása a nyílászárók nyíló szárnya és a tok közötti réseken keresztül valósul meg, a külső és belső terek nyomáskülönbségének hatására. A helyiség mérete tehát gyakorlatilag nincsen hatással a készülék megfelelő működésére, ezért egy nagy légterű de rosszul szellőző szoba esetén csak annyi a különbség, hogy valamivel később következik be a visszaáramlás.
Az energiahatékonyság érdekében alkalmazott fokozott légzárású nyílászárókon keresztül beáramló levegő mennyisége töredéke a hagyományos, fakeretes nyílászárók által átbocsájtott levegőnek. Tehát a nyílászárók cseréjekor vagy utólagos szigetelése esetén figyelembe kell venni, hogy megváltozik az a korábbi, szabályosan engedélyezett állapot, amelyben a meglévő gázkészülék biztonságosan tudott üzemelni. A nyílászáró korszerűsítés semmilyen engedélyhez nincsen kötve, ezért nekünk kell megtennünk a lépéseket a biztonságunk érdekében és - amennyiben szükséges - módosításokat végrehajtani.
A következő adatok ismeretében az ellenőrzést magunk is elvégezhetjük:
- A gázkészülék frisslevegő igénye. Egy m3 földgáz elégetéséhez szükséges levegőmennyiség (figyelembe véve a korrekciókat és a kiáramláskor az égéstermékhez hozzákevert levegőt) kb. 18-20 m3. Ezt kell megszorozni a készülék által fogyasztott gázmennyiséggel (m3/óra).
- A helyiség nyílászáróinak légáteresztési értéke. A nyílászáró légzárási kategóriájának (L1-L5) és méretének függvényében határozható meg (m3/óra).
VIGYÁZAT:
Nem megyünk sokra a készülék elhelyezésére szolgáló szoba ajtaján vagy falán lévő biztonsági szellőzőnyílással, amennyiben az egy szomszédos zárt helyiség légterébe nyílik. Huzat ugyanis csak akkor keletkezhet, ha az áramlási rendszer mindkét végén nyitott a kültér felé, tehát a kéményen kívül kell még egy pont a lakásban, amely a külső térrel való összeköttetést biztosítja, egyéb esetben a rendszer nem fog megfelelően működni.
Komoly veszélyt jelenthet a nyílt égésterű gázkészülékkel együtt üzemelő konyhai szagelszívó, fürdőszobai páraelszívó, ventillátoros szellőző, klímaberendezés vagy nyílt égésterű kandalló, mert ezek a berendezések nagyobb huzatúak, ebből kifolyólag működésükkel képesek a gázkészülék kéményében megfordítani az áramlást. A veszély akkor is fennállhat, ha az elszívóberendezés vagy kandalló messze van a gázkészüléktől, ugyanis ha egy nem jól szellőző lakásban a konkurens készüléknek nincsen levegő-utánpótlása, akkor kénytelen a gázkéményen át beszívni a levegőt.
Amennyiben a gázkészülék helyiségében vagy az összeszellőztetett térben nem biztosítható kellő szellőzés, nyílt égésterű gázkészülékek légutánpótlására tervezett speciális légbevezetők alkalmazása is lehetséges. Tervezői számítást és tervjóváhagyást követő beépítésükkel a hatályos szabályzat szerint biztosítható a gázkészülékek problémamentes üzemeléséhez szükséges égési és szellőző levegő utánpótlása.
Ezzel szemben a "C" típusú, vagyis zárt égésterű kazánok külön rendszeren keresztül, ventillátor segítségével a szabadból nyerik az égéshez szükséges levegőt és az égéstermék elszállítása is ily módon történik, ezért mesterséges szellőzésű berendezéseknek is nevezik őket. Biztonságosak, mert még tökéletlen égés esetén sem juthat szénmonoxid a lakásba. Ezen felül jobb hatásfokra képesek, vagyis energiatakarékosabbak "A" és "B" típusú társaiknál.
Gázkészülékek bekötése
A gáz bekötése az ingatlanra költséges művelet, kizárólag egy tűzhely vagy vízmelegítő miatt nem biztos, hogy kifizetődő. Ugyan a melegvíz gázzal előállítva kevesebbe kerül, mint elektromos árammal, a telepítés a gázbojler esetén jóval drágább is lehet, mint a villanybojlernél, ezért érdemes jól átgondolni, hogy az adott helyzetben melyik a megfelelőbb megoldás. Rendelet szabályozza, hogy a készülékek bekötését kizárólag szakember végezheti.
Készülék karbantartás
Nyílt égésterű típusoknál a gázkészülék égőjén működés közben az égéshez szükséges, jelentős mennyiségű levegő halad át, miközben a levegőben található szennyezőanyagok (por, illetve a gáz égése során keletkező melléktermékek) lerakódnak a készülékben. A szennyezet rendszerben az égés elégtelenebb, azaz sokkal több kormot és egyéb környezetszennyező anyagot (szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxid) bocsájt ki, a hatásfoka csökken, a gázfelhasználás mértéke pedig megnövekszik. Szélsőséges esetben, ha a készülék hőcserélője teljesen elrakódik, füstgáz-visszaáramlás veszélye is felléphet. A készülékeket minden fűtési szezon előtt ajánlott átvizsgáltatni. Törvény is előírja a legalább ötévenkénti műszaki-biztonsági felülvizsgálatot. Bizonyos esetekben a társasház biztosítja, máshol magunknak kell megoldanunk. A korszerűbb gázkészülékek égéstermék-visszaáramlás jelzővel vannak felszerelve, ami ha visszaáramlást érzékel, lekapcsolja a berendezést.
A földgáz alapból színtelen és szagtalan, de a balesetek elkerülése érdekében szaganyagokat kevernek hozzá. A gázszivárgás ritka, de a szag miatt könnyen észrevehető. Oka valamilyen meghibásodás vagy nem megfelelő tömítés alkalmazása. Szivárgás észlelése esetén a gázóra főcsapját el kell zárni. (Ha biztosan tudjuk, hogy melyik készülék okozza a bajt, elegendő a készülék előtti csapot elzárni, így a többi készülék üzemelhet.) Mivel a földgáz könnyebb a levegőnél, kiszellőztetéssel eltávolítható a lakásból, a kereszthuzat a leghatékonyabb. Nyílt láng használata tilos, továbbá ne nyúljunk az elektromos készülékeinkhez és a villanykapcsolókhoz, elektromos csengőkhöz, mert ki- és bekapcsoláskor is keletkezhet szikra, ami berobbanthatja a gázt. Régebbi épületekben a falban lévő elöregedett gázvezetékek is okozhatják a szivárgást. A probléma felderítését és javítását bízzuk szakemberre. Megelőzés céljából alkalmazhatunk gázszivárgás-érzékelőt, amelyet a készülék közelében kell elhelyezni.
Kémény karbantartás
A gázkészülékek által termelt füstgázokat a kéményben keletkező természetes huzat vezeti el. A korszerű gáztüzelés melléktermékeként kapott füstgáz levegővel elkeveredve azonban a kéményben csak 50-100°C-os. A füstgáz összetevője nagy részben vízgőz, ami a szintén a füstgázban lévő szén-dioxiddal összekeveredve savas kémhatású elegyet alkot. A savas víz az égéstermék alacsony hőmérséklete miatt részben kicsapódik és átnedvesíti a kémény falát. Téglakémények esetén a savas víz és a kötőanyagban lévő mész egymással kémiai reakcióba lép, a falazat téglái közti habarcs idővel elporlad, a lehulló törmelék pedig eltömíti a kürtőt. Továbbá az átázott kémény télen megfagyhat, aminek következtében a falszerkezet tönkremegy. Gázkészülékek kivezetéséhez tehát megfelelően méretezett, saválló és hőszigetelt kémény szükséges. Az MSZ szabványok szerint egyrétegű falazott kéményt nem lehet gázzal üzemelő tüzelőberendezésekhez használni, azonban sajnos Magyarországon a modern gáztüzelés elterjedése nagyon sok helyen nem járt együtt a kémény korszerűsítésével. Meglévő falazott kémények esetén is lehetséges a gáztüzelésű berendezések használata, ehhez saválló béléscső utólagos beépítése szükséges. A kéményfelújítás speciális szaktudást igénylő feladat, elvégzését bízzuk szakemberre. A bélelés után kéményseprői szakvélemény elkészíttetése kötelező.
Meglévő gázkészülékről villanybojlerre való áttérés fontolgatása esetén nem árt tudni, hogy a villanybojler áramellátásáról - a készülék nagy teljesítménye miatt - egy külön áramkörrel kell gondoskodni, amelynek kialakítása kisebb felfordulással járhat. Továbbá a nagyobb melegvíz igény kielégítéséhez szükséges tárolós villanybojlerek valamivel több helyet igényelnek, mint az átfolyós rendszerű gázkészülékek. A döntésben sok szempont szempont szerepet járszik: a kémény állapota, a készülék hatékonysága, az egész lakás jelenlegi melegvíz-ellátási rendszere, a szellőzési megoldás.
A kémény veszélyes, ha nem megfelelően szellőzik. A füst szabad távozását akadályozhatja néhány beomlott tégla, madárfészek vagy az idők során a kémény belső falaira lerakódott koromréteg, amely jelentősen leszűkítheti a kémény keresztmetszetét. A kürtőben visszahulló korom eltávolítható a tisztítóajtón keresztül, de a koromlerakódás okozta eldugulás megszüntetése csak a kürtő teljes hosszának a megtisztításával lehetséges, amit a tetőről végeznek.
A vízmelegítéshez külön készüléket kell beüzemelni olyan lakásokban, ahová nem egy központból, vezetéken érkezik a melegvíz, illetve ahol nem kombi gázkazán üzemel. A gázbojler általában olyan lakásokban, házakban alkalmazható, amelyekben megoldható az égéstermék elvezetése, azaz van meglévő kéménykivezetés - bár bizonyos esetekben kéményt utólagosan is létesíthetünk, illetve egyes bojlertípusoknál nincs is szükség rá. Elengedhetetlen viszont, hogy a gáz be legyen vezetve a lakásba, mert - bár bizonyos készülékek palackról is működtethetőek - hosszútávú és komfortos megoldáshoz folyamatos gázellátás szükséges.
Teljes körű vizsgálattal fel lehet mérni a gázvezetékek és gázkészülékek állapotát, amit főleg régebbi épületek esetén érdemes elvégeztetni.
http://www.junkers.hu/vevoszolgalat/szerviz.html
http://ezermester.hu/cikk-2421/A_kemenyekrol