Gázkészülékek típusai

Aszerint, hogy a berendezés honnan nyeri a működéséhez szükséges levegőmennyiséget, megkülönböztetünk nyílt és zárt égésterű gázkészülékeket. A nyílt rendszerű berendezések összeköttetésben vannak az elhelyezésükre szolgáló helyiség légterével, zárt égéstérű megoldás esetén pedig a szabadból kapják az égéshez szükséges levegőt. Ezen kívül a készülékeket az égéstermék elvezetése szempontjából is csoportokba oszthatjuk. A gyakorlatban három főbb készüléktípus létezik:

• nyílt égésterű, égéstermék-elvezetés nélküli ("A" típusú) készülékek (pl. gáztűzhely, kémény nélküli vízmelegítők);

• nyílt égésterű, kéményes égéstermék-elvezetéssel rendelkező ("B" típusú) készülékek (pl. kéménybe kötött konvektorok, cirkók, vízmelegítők, kazánok);

• zárt égésterű ("C" típusú) készülékek, amelyek a légellátás és az égéstermék-elvezetés szempontjából a helyiség levegőjétől elzártan működnek (pl. parapetes konvektorok, ventilátoros vízmelegítők és kazánok).

Levegő utánpótlás

Megfelelő szellőzés biztosítása a nyílt égésterű, "A" és "B" típusú gázkészülékek esetén kulcsfontosságú. Ezek a berendezések ugyanis az égéshez a belső tér levegőjét használják, amely véges mennyiségű, ezért a problémamentes működéshez gondoskodni kell az utánpótlásról. Ha a készülék nem kapja meg az égéshez szükséges megfelelő légmennyiséget a nyílászárókon vagy légbevezetőkön keresztül, akkor az oxigénhiányos állapot következtében tökéletlen égés alakul ki, aminek során szén-monoxid képződik. De a szellőzésnek ugyanennyire fontos szerepe van az égéstermék-elvezetésben is. A kémény nélküli, "A" típusú készülékek működésekor a füstgáz közvetlenül a helyiség légterébe jut, megnövelve annak szennyezőanyag-koncentrációját. Hogy ez az érték ne tudjon egészségre ártalmas szintet elérni, gondoskodni kell a megfelelő légcseréről. A "B" típusú készülékeknél légáram híján nem alakul ki elegendő kéményhuzat és emiatt nem tud eltávozni az égéstermék. Ebben az esetben a füst visszaáramlik a helyiség légterébe, innentől kezdve pedig a folyamat önmagát gerjeszti: a visszaáramlás következtében még tovább csökken az égést tápláló levegő oxigéntartalma, ami miatt az égés egyre tökéletlenebb lesz, a szénmonoxid-mérgezés veszélye pedig az idő előrehaladtával rohamosan nő.

Egy átlagos teljesítményű, 24 kW-os gázkészülék működéséhez óránként kb. 50-60 m3 levegőre van szükség. Ideális esetben a levegő utánpótlása a nyílászárók nyíló szárnya és a tok közötti réseken keresztül valósul meg, a külső és belső terek nyomáskülönbségének hatására. A helyiség mérete tehát gyakorlatilag nincsen hatással a készülék megfelelő működésére, ezért egy nagy légterű de rosszul szellőző szoba esetén csak annyi a különbség, hogy valamivel később következik be a visszaáramlás.

Az energiahatékonyság érdekében alkalmazott fokozott légzárású nyílászárókon keresztül beáramló levegő mennyisége töredéke a hagyományos, fakeretes nyílászárók által átbocsájtott levegőnek. Tehát a nyílászárók cseréjekor vagy utólagos szigetelése esetén figyelembe kell venni, hogy megváltozik az a korábbi, szabályosan engedélyezett állapot, amelyben a meglévő gázkészülék biztonságosan tudott üzemelni. A nyílászáró korszerűsítés semmilyen engedélyhez nincsen kötve, ezért nekünk kell megtennünk a lépéseket a biztonságunk érdekében és - amennyiben szükséges - módosításokat végrehajtani.

A következő adatok ismeretében az ellenőrzést magunk is elvégezhetjük:

• A gázkészülék frisslevegő igénye. Egy m3 földgáz elégetéséhez szükséges levegőmennyiség (figyelembe véve a korrekciókat és a kiáramláskor az égéstermékhez hozzákevert levegőt) kb. 18-20 m3. Ezt kell megszorozni a készülék által fogyasztott gázmennyiséggel (m3/óra).
• A helyiség nyílászáróinak légáteresztési értéke. A nyílászáró légzárási kategóriájának (L1-L5) és méretének függvényében határozható meg (m3/óra).

VIGYÁZAT:

Nem megyünk sokra a készülék elhelyezésére szolgáló szoba ajtaján vagy falán lévő biztonsági szellőzőnyílással, amennyiben az egy szomszédos zárt helyiség légterébe nyílik. Huzat ugyanis csak akkor keletkezhet, ha az áramlási rendszer mindkét végén nyitott a kültér felé, tehát a kéményen kívül kell még egy pont a lakásban, amely a külső térrel való összeköttetést biztosítja, egyéb esetben a rendszer nem fog megfelelően működni.

Komoly veszélyt jelenthet a nyílt égésterű gázkészülékkel együtt üzemelő konyhai szagelszívó, fürdőszobai páraelszívó, ventillátoros szellőző, klímaberendezés vagy nyílt égésterű kandalló, mert ezek a berendezések nagyobb huzatúak, ebből kifolyólag működésükkel képesek a gázkészülék kéményében megfordítani az áramlást. A veszély akkor is fennállhat, ha az elszívóberendezés vagy kandalló messze van a gázkészüléktől, ugyanis ha egy nem jól szellőző lakásban a konkurens készüléknek nincsen levegő-utánpótlása, akkor kénytelen a gázkéményen át beszívni a levegőt.

Amennyiben a gázkészülék helyiségében vagy az összeszellőztetett térben nem biztosítható kellő szellőzés, nyílt égésterű gázkészülékek légutánpótlására tervezett speciális légbevezetők alkalmazása is lehetséges. Tervezői számítást és tervjóváhagyást követő beépítésükkel a hatályos szabályzat szerint biztosítható a gázkészülékek problémamentes üzemeléséhez szükséges égési és szellőző levegő utánpótlása.

Ezzel szemben a "C" típusú, vagyis zárt égésterű kazánok külön rendszeren keresztül, ventillátor segítségével a szabadból nyerik az égéshez szükséges levegőt és az égéstermék elszállítása is ily módon történik, ezért mesterséges szellőzésű berendezéseknek is nevezik őket. Biztonságosak, mert még tökéletlen égés esetén sem juthat szénmonoxid a lakásba. Ezen felül jobb hatásfokra képesek, vagyis energiatakarékosabbak "A" és "B" típusú társaiknál.

Gázkészülékek bekötése

A gáz bekötése az ingatlanra költséges művelet, kizárólag egy tűzhely vagy vízmelegítő miatt nem biztos, hogy kifizetődő. Ugyan a melegvíz gázzal előállítva kevesebbe kerül, mint elektromos árammal, a telepítés a gázbojler esetén jóval drágább is lehet, mint a villanybojlernél, ezért érdemes jól átgondolni, hogy az adott helyzetben melyik a megfelelőbb megoldás. Rendelet szabályozza, hogy a készülékek bekötését kizárólag szakember végezheti.

Készülék karbantartás

Nyílt égésterű típusoknál a gázkészülék égőjén működés közben az égéshez szükséges, jelentős mennyiségű levegő halad át, miközben a levegőben található szennyezőanyagok (por, illetve a gáz égése során keletkező melléktermékek) lerakódnak a készülékben. A szennyezet rendszerben az égés elégtelenebb, azaz sokkal több kormot és egyéb környezetszennyező anyagot (szén-monoxid, szén-dioxid, nitrogén-oxid) bocsájt ki, a hatásfoka csökken, a gázfelhasználás mértéke pedig megnövekszik. Szélsőséges esetben, ha a készülék hőcserélője teljesen elrakódik, füstgáz-visszaáramlás veszélye is felléphet. A készülékeket minden fűtési szezon előtt ajánlott átvizsgáltatni. Törvény is előírja a legalább ötévenkénti műszaki-biztonsági felülvizsgálatot. Bizonyos esetekben a társasház biztosítja, máshol magunknak kell megoldanunk. A korszerűbb gázkészülékek égéstermék-visszaáramlás jelzővel vannak felszerelve, ami ha visszaáramlást érzékel, lekapcsolja a berendezést.

A földgáz alapból színtelen és szagtalan, de a balesetek elkerülése érdekében szaganyagokat kevernek hozzá. A gázszivárgás ritka, de a szag miatt könnyen észrevehető. Oka valamilyen meghibásodás vagy nem megfelelő tömítés alkalmazása. Szivárgás észlelése esetén a gázóra főcsapját el kell zárni. (Ha biztosan tudjuk, hogy melyik készülék okozza a bajt, elegendő a készülék előtti csapot elzárni, így a többi készülék üzemelhet.) Mivel a földgáz könnyebb a levegőnél, kiszellőztetéssel eltávolítható a lakásból, a kereszthuzat a leghatékonyabb. Nyílt láng használata tilos, továbbá ne nyúljunk az elektromos készülékeinkhez és a villanykapcsolókhoz, elektromos csengőkhöz, mert ki- és bekapcsoláskor is keletkezhet szikra, ami berobbanthatja a gázt. Régebbi épületekben a falban lévő elöregedett gázvezetékek is okozhatják a szivárgást. A probléma felderítését és javítását bízzuk szakemberre. Megelőzés céljából alkalmazhatunk gázszivárgás-érzékelőt, amelyet a készülék közelében kell elhelyezni.

Kémény karbantartás

A gázkészülékek által termelt füstgázokat a kéményben keletkező természetes huzat vezeti el. A korszerű gáztüzelés melléktermékeként kapott füstgáz levegővel elkeveredve azonban a kéményben csak 50-100°C-os. A füstgáz összetevője nagy részben vízgőz, ami a szintén a füstgázban lévő szén-dioxiddal összekeveredve savas kémhatású elegyet alkot. A savas víz az égéstermék alacsony hőmérséklete miatt részben kicsapódik és átnedvesíti a kémény falát. Téglakémények esetén a savas víz és a kötőanyagban lévő mész egymással kémiai reakcióba lép, a falazat téglái közti habarcs idővel elporlad, a lehulló törmelék pedig eltömíti a kürtőt. Továbbá az átázott kémény télen megfagyhat, aminek következtében a falszerkezet tönkremegy. Gázkészülékek kivezetéséhez tehát megfelelően méretezett, saválló és hőszigetelt kémény szükséges. Az MSZ szabványok szerint egyrétegű falazott kéményt nem lehet gázzal üzemelő tüzelőberendezésekhez használni, azonban sajnos Magyarországon a modern gáztüzelés elterjedése nagyon sok helyen nem járt együtt a kémény korszerűsítésével. Meglévő falazott kémények esetén is lehetséges a gáztüzelésű berendezések használata, ehhez saválló béléscső utólagos beépítése szükséges. A kéményfelújítás speciális szaktudást igénylő feladat, elvégzését bízzuk szakemberre. A bélelés után kéményseprői szakvélemény elkészíttetése kötelező.

Meglévő gázkészülékről villanybojlerre való áttérés fontolgatása esetén nem árt tudni, hogy a villanybojler áramellátásáról - a készülék nagy teljesítménye miatt - egy külön áramkörrel kell gondoskodni, amelynek kialakítása kisebb felfordulással járhat. Továbbá a nagyobb melegvíz igény kielégítéséhez szükséges tárolós villanybojlerek valamivel több helyet igényelnek, mint az átfolyós rendszerű gázkészülékek. A döntésben sok szempont szempont szerepet járszik: a kémény állapota, a készülék hatékonysága, az egész lakás jelenlegi melegvíz-ellátási rendszere, a szellőzési megoldás.

A kémény veszélyes, ha nem megfelelően szellőzik. A füst szabad távozását akadályozhatja néhány beomlott tégla, madárfészek vagy az idők során a kémény belső falaira lerakódott koromréteg, amely jelentősen leszűkítheti a kémény keresztmetszetét. A kürtőben visszahulló korom eltávolítható a tisztítóajtón keresztül, de a koromlerakódás okozta eldugulás megszüntetése csak a kürtő teljes hosszának a megtisztításával lehetséges, amit a tetőről végeznek.

A vízmelegítéshez külön készüléket kell beüzemelni olyan lakásokban, ahová nem egy központból, vezetéken érkezik a melegvíz, illetve ahol nem kombi gázkazán üzemel. A gázbojler általában olyan lakásokban, házakban alkalmazható, amelyekben megoldható az égéstermék elvezetése, azaz van meglévő kéménykivezetés - bár bizonyos esetekben kéményt utólagosan is létesíthetünk, illetve egyes bojlertípusoknál nincs is szükség rá. Elengedhetetlen viszont, hogy a gáz be legyen vezetve a lakásba, mert - bár bizonyos készülékek palackról is működtethetőek - hosszútávú és komfortos megoldáshoz folyamatos gázellátás szükséges.

Teljes körű vizsgálattal fel lehet mérni a gázvezetékek és gázkészülékek állapotát, amit főleg régebbi épületek esetén érdemes elvégeztetni.

http://www.junkers.hu/vevoszolgalat/szerviz.html

http://ezermester.hu/cikk-2421/A_kemenyekrol

http://szelloztetes.hu/index.php?m_id=2&id=104

https://www.eon-hungaria.com/szerepvallalas/tarsadalmifelelossegvallalas/baleset-megelozesi-tanacsok/biztonsagi-naptar/november

http://tuzkev.kisbiro.hu/gyik.php

Íme néhány népszerű és bevált módszer arra az esetre, ha nem tudunk vagy nem szeretnénk sokat költeni ahhoz, hogy kellemesebbé varázsoljuk otthonunkat:

"Ingyen" végzett munka: ha olyan szakipari munkát szeretnénk megcsináltatni, amely bontással jár és a beépített anyag feltételezhetően (részben) újrafelhasználható, azonban nekünk nincsen rá szükségünk, adjunk fel hirdetést, hogy bontásért cserébe ingyen elvihető építőanyagot kínálunk. Így nem csak a munkadíjat, hanem a sitt elszállíttatását is megspórolhatjuk. Sajnos sokan vannak nehéz helyzetben, így valószínűleg találunk jelentkezőt akkor is, ha a kinyert anyag értéke a munkaórákkal leosztva nem jön ki nagy összegre. Néhány példa:

• fakivágás, sövény megszüntetése,
• térkő bontás,
• medence bontás,
• téglaépület bontás,
• bádog-, pala-, cseréptető bontás,
• fa-, fémszerkezet bontás,
• kályha, kandalló bontás,
• tégla vagy gipszkarton válaszfal, álmennyezet, belsőépítészeti elemek bontása,
• parketta bontás,
• csempe bontás,
• kád, mosdó, wc bontás, stb.

Ha eljött a csere ideje, bontassunk anyagért - költségek nélkül

Tegyük közzé minél több helyen a hirdetést és legyünk türelmesek. Léteznek olyan apróhirdetési oldalak, ahol van külön "ingyen elvihető" rovat. Lehetőleg a hirdetéshez mellékeljünk fényképet is, illetve pontos információkat arról, hogy mennyi és milyen fajta anyagot ajánlunk fel. Fontos, hogy az elérhetőségek között ne csak telefonszámot, hanem e-mail címet is adjunk meg, vagy ajánljunk fel visszahívást, mert az ingyenes hirdetésekre pályázó személyeknek sok esetben nincs pénzük telefonálásra sem. Az üzlet során akár ügyes szakikat is megismerhetünk, akik kedvező áron vállalnak felújítási munkákat (habár legyünk óvatosak, az ezermester nem feltétlenül szakember).

Ingyen elvihető rovatban hirdetve egyéb, pénzzé nem tehető, felesleges, más számára mégis értéket képviselő tárgyainktól is egyszerűen megszabadulhatunk - így a lakossági lomtalanítást sem kell megvárni.

Régi vagy hibás - de valaki még biztosan hasznát tudná venni

Csere helyett javítás: ha egy teljes lakásfelújítás, nyílászárócsere, burkolatcsere vagy berendezési tárgy kicserélése épp most nem fér bele a keretbe, gondoljuk végig, hogy van-e alternatív, megfizethető megoldás. A gondot okozó problémákat kisebb ráfordításokkal átmenetileg is érdemes orvosolni, mert a kényelmünket minden javulás pozitívan befolyásolja. Kis kreativitással, némi szakértelemmel és türelemmel nem sok pénzből is igen sokat tehetnek környezetükért a leleményes emberek. Ráadásul az apró hibák kijavításával nem ritkán egy nagyobb gondot előzhetünk meg. Ne akarjunk viszont olyan dolgokat is megszerelni, amelyekhez nem rendelkezünk a kellő szakértelemmel és egy rossz mozdulattal több kárt okozhatunk mint hasznot, pl. gáz vagy elektromos hálózat javítása, elektromos berendezések szétszedése.

Új helyett használt: ma már az internetnek köszönhetően kényelmesen, otthonról keresgélhetünk a használtcikkek között. Nem ritka az sem, hogy teljesen újszerű vagy alig használt, garanciális terméket kínálnak az új áránál jóval olcsóbban. Ráadásul sokszor az eladó a használtcikk szállításában is - egy megbeszélt baráti összegért vagy akár ingyenesen is - szívesen segít. Drágább műszaki cikk vagy komolyabb lakberendezési tárgy vásárlása esetén érdemes egy gyakorlott szemű, hozzáértő ismerőst is magunkkal vinni, aki segíthet a döntésben.

Ingatlanhirdetésünk információtartalmát növelhetjük a lakás alaprajzának csatolásával, ezáltal teljesebb képet tudunk adni a lakásról és komolyabb benyomást kelthetünk az érdeklődőkben. Az ingatlanirodák általában erre a pontra ügyelni is szoktak, a magánszemélyek hirdetéseihez azonban az esetek többségében nincsen alaprajz mellékelve. Pedig nem kell profinak lenni ahhoz, hogy ezt mi magunk is megtegyük.

Ha nem szeretnénk magunk készíteni alaprajzot, de pl. rendelkezésünkre áll a lakásunk tervrajza - beszkennelve vagy lefényképezve - jobb híján az is egy megfelelő megoldás.

Társasház tervrajzából kivágott részlet, mint lakás alaprajz

Másik lehetőség, ha olyan szabványos elosztású lakást szeretnénk meghirdetni, amelyből sok van az adott környéken, akkor érdemes a cím és a méret alapján rákeresni, hogy hirdet-e más is ilyen típusú lakást alaprajzzal, mert ez esetben "kölcsönvehetjük" az ábrát.

Újbudán gyakori panellakás típus alaprajzai

Ha nincsen meglévő alaprajzunk, akkor se essünk kétségbe, a feladat ugyanis nem olyan nehéz mint amilyennek tűnik, mivel az alaprajznak elsősorban nem látványosnak, hanem informatívnak kell lennie. Ha nem érzünk magunkban késztetést arra, hogy számítógépen szerkesztgessünk, készítsünk alaprajzot tollal papíron, és fényképezzük le vagy szkenneljük be. Figyeljünk oda, hogy az ábra arányosra sikerüljön, a vonalak jól kivehetőek legyenek. Ezért ceruza vagy toll helyett lehetőleg használjunk egy vastagabb (alkoholos) filcet.

Bal oldali kép: egyszerű, ámde jól látható és informatív kézi alaprajz
Jobb oldali kép: a lényeg ugyan kivehető, ez az ábra azonban több szempontból sem a legjobb

Legyen akár kézi vázlat, akár látványos számítógépes ábra, az alaprajzon ne tüntessünk fel túl sok információt, mert egyrészt a hirdetés szempontjából felesleges, másrészt pedig zavaró, ha rengeteg adat hemzseg a képen. A vevő tájékoztatására elegendő a falak és nyílászárók helyét, a helyiségek funkciójának megnevezését és méretét jelölni. Arányos ábra esetén a falak pontos méretének nincsen túl nagy jelentősége, a burkolatok és a berendezés bemutatása pedig úgyis szemléletesebb fényképeken.

Létezik magyar nyelvű, kifejezetten hirdetési célokra tervezett alaprajz szerkesztő online alkalmazás az ingatlan.com oldalán. Ez a programocska ingyenes, de csak nagyon egyszerű ábrákat lehet vele készíteni. Cserébe viszont gyorsan lehet vele dolgozni és kezdők számára van hozzá egy lépésenkénti útmutató is. Használata egyelőre nincsen elterjedve, pedig alapvetően nem rossz alkalmazás, a céljának tökéletesen megfelel. Népszerűtlenségének valószínűleg az az oka, hogy a mindenki által ismert Windows Paint segítségével is hasonló színvonalú rajzokat készíthetünk. Nézzünk egy példát:

Ugyanaz az ábra az alaprajz.ingatlan.com alkalmazással és Paintben elkészítve

Azoknak, akik szeretik a kreatív és látványos megoldásokat, számos ingyenes, telepítést nem igénylő online alkalmazás áll rendelkezésükre, mint pl. Autodesk Homestyler, Sweet Home 3D, Floorplanner, stb. Ezek a szoftverek elsősorban belsőépítészeti és lakberendezési látványtervezésre szolgálnak, de használhatjuk őket (utólagosan is szerkeszthető, bővíthető) alaprajz készítésére is.

Dióhéjban a programok által kínált funkciókról: két- és háromdimenziós nézet, kótázás (méret jelölés), a rajzolás megkönnyítése érdekében az ábra mögé digitalizált (kézi) alaprajzot vagy tervrajzot helyezhetünk el méretarányosan, fal- és padlóburkolat sablonokból válogathatunk, berendezési tárgyakat helyezhetünk el, és a végén különböző nézetekből képeket készíthetünk a modellről. Szemléltetésképpen álljon itt egy ábra az egyik ingatlanközvetítő cég által biztosított alaprajz és egy Autodesk Homestylerrel elkészített másolata közti látványbeli különbségről:

...az egyikért fizet, a másik ingyen van

A Sweet Home 3D teljesen ingyenes és van magyar nyelvű változata is. A leginkább felhasználóbarát felületet a Floorplanner kínálja. Bár a legprecízebb megoldásokat az Autodesk Homestylerrel lehet elérni, ez a program összetettebb funkciókkal rendelkezik és egyszerűbb gépeken lassabban fut. Hétköznapi felhasználóknak ezért a gyorsabb sikerélmény érdekében a Floorplanner vagy a Sweet Home 3D ajánlott.

A hirdetéshez térbeli lakásmodellek nem szükségesek, de néhány esetben (pl. átalakításra szoruló, vagy nem lakáscélú ingatlanoknál) hasznosak lehetnek és megkönnyíthetik az új tulajdonos számára a tervezést. Tehát ha tehetjük, írjuk bele a hirdetésbe vagy ajánljuk fel az érdeklődőknek, hogy tudunk 3D modellt küldeni az ingatlanról.

Élelmiszerbolt és butik céljára kialakítandó üzlethelyiség látványterve Floorplannerben

Linkek:

http://alaprajz.ingatlan.com/

http://www.homestyler.com/

http://www.floorplanner.com/

http://www.sweethome3d.com/

A lakásonként egyedi vízmelegítést olyan házakban alkalmazzák, ahol nincsen házközponti kazánnal vagy távhőenergiával biztosított melegvíz-ellátó rendszer. Hátránya, hogy a megoldás helyigényes és a hálózati melegvíz-ellátással ellentétben nekünk kell gondoskodnunk a megfelelő működéséről, tehát az ehhez szükséges költségek és feladatok közvetlenül minket terhelnek. A fogyasztás díja a rendszer fajtájától függően a gáz- vagy villanyszámlában jelenik meg. Ezzel szemben viszont sehol máshol nem jelentkezik külön melegvízzel kapcsolatos költségünk, nincs felfűtési alapdíj, és – amennyiben a lakás egy fővezetéken (strangon) keresztül kapja a vizet – elegendő egy darab vízóra felszerelése.

Tervezés

Az elektromos vízmelegítővel felszerelt ingatlanok nem ritkák Magyarországon, mivel a készülék telepítése sok esetben egyszerűbb és olcsóbb, mint a gázbojleré, nem függ a gáz bevezetésétől és nincsen hatósági engedélyekhez kötve. Habár a gázzal előállított melegvíz költsége alacsonyabb, a gázbojlerhez képest nagy előnye, hogy jól szabályozható a hőmérséklete, a tárolós megoldásnak köszönhetően azonnal rendelkezésünkre áll a melegvíz, valamint nincsen égéstermék, tehát nem igényel kéménycsatlakozást és nem áll fenn szénmonoxid-veszély sem. Mivel nem kell a kéményhez igazítani, tetszőlegesen elhelyezhető, célszerűen a fogyasztási hely (csap) közelébe, ezáltal a csőrendszerben keletkező hőveszteség minimalizálható. A vízmelegítő bekötését, javítását, cseréjét kizárólagosan szakember végezheti! Amennyiben gázbojlerről szeretnénk áttérni villanybojlerre, a készülék számára földelést és külön áramkört kell biztosítani, tehát külön kismegszakítóval kell rendelkeznie, illetve Fi relé beszerelése is kötelező. A 30 literes és annál nagyobb készülékeket csak állandó bekötéssel lehet az áramkörre kapcsolni (konnektorba bekötés nem engedélyezett). A fixen csatlakoztatott, folyamatos áramellátást nem igénylő bojlerek éjszakai árammal (vezérelt mérővel) az általános díjszabásnál kedvezőbb áron üzemeltethetőek. Az ezzel kapcsolatos részletekről a területileg illetékes áramszolgáltató tud bővebb felvilágosítást adni.

Külön figyelmet érdemel a víz bekötése. Előfordulhat, hogy a meglévő bojler bontható csatlakozás nélkül, fixen van rákötve a hálózatra, ami igencsak megnehezíti a bizonsági szerelvények (pl. nyomáscsökkentő, biztonsági szelep) cseréjét. Ezt a régi típusú bekötést érdemes lehetőség szerint megszüntetni. Új bekötéskor a fali csatlakozáshoz a vízvezetékcsőbe sarokszelepet szoktak helyezni, erre köthető a bekötőcső. E célból általában flexibilis bekötőcsövet alkalmaznak, ami egy fémszövet borítású gumitömlő, ennél azonban tartósabb és biztonságosabb megoldást nyújt a rozsdamentes bordás bekötőcső, amely a helyszínen méretre szabható, így esztétikusabban és könnyebben kivitelezhető vele a munka.

Mielőtt beruháznánk, alaposan tervezzük meg a bojler kapacitását a lakásban lakó személyek számának és a melegvíz igény függvényében. 45°C-os melegvízben mérve az átlagos mértékű fogyasztás naponta 40-50 litert jelent személyenként (kb. 25-35 liter 60°C-os melegvíz szükséges hozzá). Magyarországon a legtöbb háztartásban 80-120 literes készülékek üzemelnek, amelyek egy 3-4 tagú család melegvíz igényét elégítik ki. Nyilvánvalóan egy egyszemélyes lakásba vagy üzlethelyiségbe nem szükséges ekkora kapacitás. Egy túlzott méretű tartály fölöslegesen sok energiát használ fel és ez jelentősen megnöveli a kiadásokat. Alulméretezett bojler esetén viszont hamar elfogy a melegvíz és utána csak langyos vizet kapunk, mivel a tárolós vízmelegítők átfolyó teljesítménye nagyon kicsi. Amennyiben a lakásban több ponton van szükség melegvízre (fürdő, konyha, stb.), nem mindig célszerű, ha az összes helyiséget egy közös készülék látja el. Főként akkor nem, ha az adott fogyasztási hely (pl. mosogató) messze esik a nagy bojlertől.

A villanybojlerek felépítése egyszerű, ezért a készülékek ára kedvezőnek mondható, egy mosógépnél is olcsóbbak. Természetesen az egészen alapfelszereltségű modelleken túl ma már léteznek LCD kijelzős, elektronikus hőmérsékletszabályozós és intelligens változatok is. A szakértői vélemény a magyar gyártmányú bojlereket tartja a legjobb választásnak, mivel ezek a készülékek (megfelelő karbantartás mellett) tartósak, javíttatásuk egyszerű, az alkatrészek könnyedén és megfizethető áron beszerezhetőek. Jellemzően az olcsó, olasz típusok élettartama a legrövidebb, meghibásodásuk esetén általában nem érdemes javíttatni őket. A drágább, külföldi nagy márkák termékei jó minőségűek, felépítésüknél fogva azonban szervizelésüket sok esetben csak a márkaképviselő végezheti, amelynek költsége igen magas, alkatrészeik nehezebben elérhetőek.

Műszaki okokból a bojlerek elsősorban álló helyzetűek, azonban léteznek fekvő (vízszintes) típusok is, amelyek alkalmazása csak indokolt esetben (helyszűke miatt) ajánlott. Az álló bojlerekben ugyanis alul megy be a hidegvíz, a melegvíz pedig a fajsúlykülönbség miatt a tartály felső részébe kerül, amely fogyasztáskor a tartályon belüli hosszú melegvízcsövön keresztül távozik. A kialakításnak köszönhetően a két vízréteg lassabban keveredik össze. Fekvő bojlerek esetén ez nem ilyen ideális, a beáramló hidegvíz hamarabb elhűti a melegvizet, ebből következően gyengébb a hőtárolási képességük és magasabb a készenléti költségük. A különbség a két bojlertípus teljesítménye között kb. 30%, tehát fekvő bojler vásárlása esetén indokolt eggyel nagyobb méretű készüléket választani, mint amilyet állóból vennénk.

Nagyon fontos odafigyelni a szigetelés vastagságára, amely a bojler hőveszteségét befolyásolja. Általában ez az érték 22-50 mm, de léteznek ennél vékonyabb szigetelőréteggel ellátott készülékek is, melyeknek a nagyobb hőveszteségből adódóan az áramfogyasztásuk is több.

Amit vásárláskor egy termékkel kapcsolatban még érdemes tudni: a tartály fémlemezének vastagsága és bevonata mint minőségi szempont, valamint a bojler teljesítménye. A víz felmelegítésére minden készülékben ugyanannyi energiára van szükség, így két azonos térfogatú, de eltérő teljesítményű készülék esetén csak annyi a különbség, hogy a nagyobb teljesítményű bojler gyorsabban melegít.

Egy kézmosó vagy mosogató ellátására elegendőek az 5-15 literes űrtartalmú kisméretű villanybojlerek is, amelyek mosdó alá és fölé szerelhető változatban is kaphatóak, könnyedén bútorba építhetőek. Gyártják a tartályos villanybojlerekkel megegyező felépítésű, zárt rendszeres kivitelben, valamint szabad kifolyású és átfolyós műanyag burkolatú készülékek formájában is. A szabad kifolyású vízmelegítő esetén a feltüntetett űrtartalomnak megfelelő vízmennyiség folyamatosan készenlétben van, felfűtési ideje mérettől függően 10-20 perc, valamint van készenléti energiafogyasztása és némi hővesztesége. Az átfolyós rendszerű elektromos vízmelegítők csak akkor vesznek fel áramot, ha vízfogyasztás történik, teljesítményük épp ezért nagyobb (~3,5 kW). Azonban esetükben addig folyik a melegvíz, amíg szükség van rá, továbbá az átfolyós villanybojler helyigénye jóval kisebb, mint a többi megoldásé, a nagyobb elektromos teljesítmény miatt azonban a hálózati csatlakoztatáshoz szükséges vezeték keresztmetszet 1,5-2,5 mm2 kell, hogy legyen. Mivel a szabad kifolyású és átfolyós készülékeket nem terheli a hálózati hidegvíz nyomása, ezért csak speciális csapteleppel üzemeltethetőek (általában tartozékként jár a készülék mellé). Ha meglévő csaptelephez szeretnénk vízmelegítőt telepíteni, a zárt rendszerű megoldás alkalmazandó.

A lakás gépészeti berendezéseinek kiválasztásakor nem érdemes spórolni. Villanybojler esetén az üzembe állítás is egy költséges folyamat, érdemes tehát olyan készüléket venni, amelyet várhatóan egy jó darabig nem kell lecserélni. Rengeteg használt villanybojlert hirdetnek, legyünk óvatosak, mert a legtöbb hiba kívülről nem látszik. Csak olyan bojlert vegyünk másodkézből, amelyet előzőleg egy megbízható szakember átvizsgált.

Üzemeltetés

A villanybojler ideális üzemelési hőmérséklete 60°C. A készülék ennél magasabb hőfokra történő kapcsolása átmenetileg megnövekedett melegvíz igény esetén alkalmazható, ez esetben használatkor az optimális hőmérséklet eléréséhez a felmelegített vízhez több hideg vizet kell keverni. Utóbbi megoldás alkalmazása azért javasolt csak átmenetileg, mert egyrészt a komfortérzetet csökkenti és veszélyes, ha melegvíz állásban tűzforró víz folyik a csapból, másrészt a hőmérséklet emelésével megnő a hőveszteség és a vízkőképződés a tartályban. A villanybojler élettartamát tehát kedvezően befolyásolja, ha tartósan max. 60°C-ra van állítva. Azonban a hőmérséklet 60°C alá csökkentése hosszabb ideig szintén ellenjavallt, ugyanis egészségügyi szempontból káros hatású, elősegíti a vízben jelen lévő legionella baktériumok elszaporodását, amelyek csökkenő ideig jelen lehetnek még az 50-55°C-os hőmérsékleten is. A hőfokszabályozó takarékossági okokból alacsonyabbra állítható azokon a napokon, mikor előreláthatólag nem lesz szükség a tároló teljes kapacitására, azonban indokolt a takarékos időszak alatt is legalább hetente egyszer 60-65°C-ra felfűteni a tároló vizét, mert ezen a hőfokon a baktériumok jelentős része elpusztul.

A beállított értékre való felmelegítésről a hőmérsékletszabályozó gondoskodik, amely a megfelelő hőmérséklet elérésekor automatikusan kikapcsolja a fűtést. Fagyvédelmi fokozatban a szabályozó a tartályban lévő vizet 6-7°C-on képes tartani minimális energiafelhasználás mellett. A szabályozó meghibásodása esetére biztonsági okokból a készülékbe van építve egy hőmérsékletkorlátozó, amely megakadályozza a víz túlmelegedését, gőzzé alakulását. Amennyiben a víz hőmérséklete eléri a 110°C-ot, a berendezés megszakítja az áramkört. Újbóli beüzemelését csak szakember végezheti, a túlfűtés okának elhárítása után.

Hegyvidéki, pl. budai környezetben a szintkülönbség leküzdése érdekében a szolgáltató magasabb nyomást biztosít a vízvezetékekben, amely - főként azon napszakokban, amikor kicsi a vízfogyasztás - olyan mértékű, hogy azt a bojler tartálya nem bírja el. Ennek következtében a bojler elé nyomáscsökkentő szelepet kell beépíteni szűrővel, hogy a lebegő szennyeződések (korrózió maradványok, kócdarabok, homokszemcsék) rendszerbe kerülését is megakadályozzuk.

Nagyon fontos alkatrész a biztonsági szelep, amely elvezeti az esetleges túlnyomást. A bemenő hidegvizes ágra kell beépíteni, továbbá a szelep és a bojler közé semmilyen egyéb szerelvény nem kerülhet. Érdemes leeresztő szeleppel ellátott biztonsági szelepet alkalmazni, amely a szervizelés alkalmával a villanybojler leeresztésére szolgál.

A bojler felszerelésekor figyelembe kell venni a fal teherbíróképességét, értéke a vízzel teli bojler súlyának háromszorosa kell, hogy legyen, tehát egy főfalat célszerű választani. A rögzítő csavarokra nem csak lefelé, hanem kifelé is húzóerő hat, ezért ahol csak lehet, átmenő vagy erre a célra gyártott csavarokat alkalmazzunk.

Ha a bojlert átmenetileg ki szeretnénk kapcsolni, előtte le kell ereszteni belőle a vizet. Ehhez első lépésben el kell zárni a hideg vizes ágat, hogy a leeresztő ne legyen hálózati nyomás alatt, majd a biztonsági szelepen lévő tekerő elforgatásával kiengedhető a tartályban lévő víz. A gyorsabb leengedéshez érdemes a csapot melegvíz állásban megnyitni, így a víz helyére bejuthat a levegő.

Karbantartás

A villanybojler mindennapi karbantartást nem igényel, időszakosan azonban szükség van a vízkőtlenítésére és az aktív anód felülvizsgálatára, szükség szerint cseréjére. Átlagos használat mellett a bojlerek kb. 3-4 év alatt elvízkövesednek. A fűtőbetét külső részére lerakódott vízkő megnöveli a felfűtési időt és többletfogyasztást okoz. Karbantartás hiányában a hazai vizek keménysége mellett a fogyasztás tíz év alatt közel megduplázódik. Ezenkívül a vízkő gondot okozhat a vízhőmérséklet-érzékelő leszigetelésével is, amely így pontatlan értéket ad, emiatt a tárolóban magasabb lesz a víz hőmérséklete a kívántnál, nagyobb lesz a hőveszteség, a forróság hatására a tömítések hamarabb elgyengülnek, szélsőséges esetben pedig a hőkorlátozó is leold. Kétévenkénti karbantartással a fenti problémákból adódó veszteségek minimálisra csökkenthetőek.

A vízkő ádáz ellensége a műanyag melegvízcsőnek is, előfordulhat ugyanis, hogy hatására a cső idővel szétmállik, megreped. Ekkor már nem a bojler tetején lévő melegvizet nyerjük ki vele, tehát ilyen jellegű hiba esetén azt tapasztaljuk, hogy az egyébként megfelelően működő készülékkel is csak langyos vizet kapunk. A lerakódó vízkő idővel a biztonsági szelep folyamatos csöpögését is előidézheti. A jelenség elkerülése végett a szelep leeresztéshez szükséges tekerőjét ajánlott időnként megmozgatni.

Léteznek egyéb megoldások is a vízkő káros hatásainak mérséklésére, pl. vízlágyító készülék csatlakoztatása a vízhálózatra, ill. a hagyományos réz fűtőbetét helyett zománcozott acél tokban elszigetelt kerámia fűtőtest beépítése a készülékbe.

Az aktív anód általában 5-8 évente szorul cserére. Szerepe a védő bevonattal (pl. zománc) ellátott acél tartályok korrózióvédelme, nélküle a tartály ugyanis csak ott van védve a rozsdásodás ellen, ahol a bevonat megfelelően elszigeteli az acélt. A magnézium ötvözet anyagú aktív anód elektrokémiai védelmet nyújt a korrózióval szemben, mivel azonos közegben a sokkal negatívabb potenciállal rendelkező magnézium rúd fog inkább korrodálódni az acél tartályhoz képest. A bojler tartályára igényelhető meghosszabbított jótállás előfeltétele az aktív anód időnkénti ellenőrzése.

A nyomáscsökkentők élettartama minőségi típusok esetén is véges. Idővel ugyanis elgyengül a bennük található rugó és megnő a hidegvíz nyomása. Következményképp a biztonsági szelep folyamatosan csöpögni fog.

Érdemes tehát minden apró hibára odafigyelni, illetve a kétévenként javasolt felülvizsgálatot szakértővel elvégeztetni, mert ezáltal nem ritkán egy komolyabb problémát előzhetünk meg. Ezek után talán mondani sem kell, hogy ha villanybojlerrel felszerelt használt lakást veszünk, első teenedőink egyike legyen, hogy ellenőriztetjük a készüléket. Nem hozzáértőknek semmiképpen nem javasolt a bojler szétszedése, a szerkezet helytelen összerakása ugyanis további kellemetlenségeket és költségeket eredményezhet.

Képek

Digitális kijelzőpanellel ellátott olasz villanybojler

 Rozsdamentes bordáscső

Átmenő csavar és BO 120 típusú bojlerrögzítő csavar

MMG BSZ-6 típusú biztonsági szelep Hajdu bojlerekhez

Hagyományos elszigeteletlen réz fűtőbetét és kerámia (szteatit) rúdfűtőtest

Aktív anód

Aktív anód csere hiányában átrozsdásodott tartály

Források:

http://www.villanyszaklap.hu/lapszamok/2012/julius-augusztus/1823-ismet-a-villanybojlerekrl

http://www.hajdurt.hu/content/hu/villanybojlerekrol-altalaban.html

http://www.ventil-team.hu/vizmelegito/villanybojler

http://ezermester.hu/cikk-1845/Villanybojlerek_karbantartasa__tisztitasa

http://www.fogyasztok.hu/cikk/20090415/bojler_vasarlas_hosszu_elettartam_villanybojler_tanacsok

http://www.bojler-javitas.hu/villanybojler-javitas

http://www.bojlerjavitas.villanytszerelo.hu/blog/index.php

Nagy előny, ha van konkrét elképzelésünk az áhított lakást illetően, hiszen ez esetben – némi szerencse kíséretében – jelentősen kevesebb idő és energia szükséges a kereséshez. Ettől függetlenül az alapos átgondolást és tervezést ne akarjuk megspórolni, mivel egy lakás megszerzése nem csak örömökkel, hanem rengeteg felelősséggel is jár. Mindenképpen fontos, hogy némi készpénz-tartalékkal rendelkezzünk akkor is, ha a lakást műszakilag és esztétikailag is rendben lévőnek találjuk, hiszen minden apró beruházás, javítás, biztonsági és kényelmi fejlesztés komoly kiadást jelent, és a legtöbb esetben halaszthatatlanul elengedhetetlenek ahhoz, hogy valóban jól érezzük magunkat az új otthonunkban.

Az alábbiakban szeretném összeszedni azokat a paramétereket, amelyekre döntéshozatalkor kifejezetten érdemes odafigyelni:

Környék: legalább olyan fontos, mint a lakás összes többi paramétere együttvéve. A környék képviseli a lakás értékének nagyon nagy hányadát, értékállóságát. A környék kiválasztásakor nem csak azt kell figyelembe venni, hogy mi magunk el tudjuk-e képzelni azon a helyen az életünket, kellően élvezni tudjuk-e az otthon töltött időt, tudunk-e pihenni, jó érzés-e az adott helyen kinézni az ablakon, kilépni a lakásból, és biztonságban érezzük-e magunkat, amikor hazamegyünk vagy biztonságban érezzük-e a lakást, amikor nem vagyunk otthon. Gondoljunk arra is, hogy ha egyszer el szeretnénk majd adni ezt a lakást, értékesíthetőek lesznek-e reális áron az adott környék ingatlanai? Nem szabad azonnal bedőlni az olyan reklámszövegeknek, hogy a környék rehabilitáció alatt áll, mert ez akár évtizedeket is igénybe vehet, vagy talán soha nem is fog megvalósulni. Ha mégis egy ilyen környék mellett döntenénk, érdemes utánajárni a rehabilitálás konkrét ütemtervének, a folyamatban lévő munkáknak. Valósághű információkat a közös képviselőtől, a helyi önkormányzattól, esetleg a környéken lakó emberektől kaphatunk.

A ház állapota: a környékhez hasonlóan a ház állapota is külső tényező, azonban pontosan ezért nagyon fontos, mert – míg a lakást idővel felújíthatjuk, korszerűsíthetjük – ezeken a dolgokon mi magunk biztosan nem fogunk tudni változtatni később sem. Új építésű ház esetén ez a szempont kevésbé lényeges, habár a rongálás és a tisztaság hiánya a vadonatúj házakat sem kíméli, ezek azonban nem a gazdasági helyzetről, hanem a lakóközösség kulturáltsági fokáról árulkodnak. Jelen pénzügyi állapotokat tekintve azonban vegyük figyelembe, hogy az a ház, ami most elhanyagoltan néz ki, az még valószínűleg jó néhány évig úgy fog maradni. Ha nagyon megtetszik egy lakás, de aggodalmaink vannak a ház állapotát illetően, érdemes bármilyen döntés meghozatala előtt felkeresni a társasház közös képviselőjét telefonon vagy személyesen, és tudakozódni a házzal kapcsolatos felújítási tervekről, valamint a lakóközösség megtakarításairól. Sajnos országos szinten igaz, hogy a társasházak nagy hányada felújításra szorulna, a lakóközösségi megtakarítások mennyisége csekély és az önkormányzatok alig adnak támogatást. Azonban az is igaz, hogy a múlt századforduló környékén épült épületek szerkezete még ma is kiváló, és ha ragaszkodunk a belvároshoz, akkor zömében ilyen házak között tudunk válogatni.

Gépészet: mint ahogyan a közmű hálózatok óriási értéket képviselnek egy városban, egy lakásban is nagyon fontos szempont a vezetékek, gépészeti paraméterek minősége. Ha ezekkel gond van, elkerülhetetlen a részleges vagy teljes felújítás és az ezzel járó nagyobb összegű kiadás. Régi épületeknél és rossz műszaki-esztétikai állapotú lakásoknál nagyobb a kockázat, ezért ilyen esetekben fokozottabb körültekintés szükséges.

További speciális paraméterek, amelyekre érdemes odafigyelni:

• legfelső emeleti lakás esetén (főként régi házakban) lényeges szempont a közvetlenül a lakás felett lévő tető állapota, de panel és új építésű házakban is lehet gond a tető hő- és vízszigetelésével;
• magas emeleti lakásnál van-e lift a társasházban;
• földszinti lakásoknál nagyon fontos tudni, hogy volt-e az épületben felázás, salétromosodás (főként régi, kezdetleges alapozással épült épületeknél áll fenn a veszély);
• gázfűtéses, gázbojleres lakásoknál a készülékek kora, a kémények, a parapet kivezetések állapota, a fűtőtestek elhelyezkedése, esetleges hiánya bizonyos helyiségekben;
• régi házakban a nyílászárók állapota, a villanyhálózat biztonsága (földelt, alumíniumvezeték-mentes), vízvezetékek állapota;
• műemlék típusú épületben található lakás esetén speciális szabályok vonatkozhatnak a felújításra, átalakításra és általában ezek a munkálatok engedélyhez kötöttek;
• társasház esetén is előfordulhat, hogy autópálya, vasút van a közelben, ill. légifolyosó van felette, ez esetben ugyanis számolni kell egy rendszeres zajterheléssel, amelynek mértéke a közlekedési útvonalak épülettől való távolságától és forgalmától függ.

Azon túl, hogy az eladót részletesen kifaggattuk – amiről csak lehet, győződjünk meg a saját szemünkkel, vagy kérjük ki szakember, tapasztalt ismerős véleményét. A társasház állapotának jellemzőiről pedig a közös képviselőtől, a házmestertől és a házban lakóktól kaphatunk felvilágosítást.

Ingatlan-eladási szándék esetén kézenfekvő és népszerű megoldásnak tűnik felkeresni egy ingatlanirodát, akik reményeink szerint (jutalékért cserébe) leveszik a vállunkról az eladás terheit és találnak nekünk egy potenciális vevőt. Bízunk abban, hogy a tapasztalataik, kapcsolataik, szakmai ismereteik alapján - és mivel főállásban ez a dolguk - hatékonyabban tudnak ügyfeleket keríteni és gyorsabban végbeviszik az üzletet, mint ahogy nekünk magunktól sikerülne, ezért pedig hajlandóak vagyunk nem kis összeget fizetni. Ez így logikusan hangzik, azonban mielőtt alábecsülnénk saját képességeinket és csodákat várnánk egy szolgáltatástól, nézzük meg, hogy mi az, amit valójában kapunk.

Előszöris az ingatlanirodák alkalmazottai, az ingatlanértékesítők (más néven tanácsadók, referensek vagy ügynökök) semmilyen szempontból nem szakemberek. Ingatlanügynöknek szinte bárki elmehet, az elvárás mindössze középfokú végzettség, illetve az értékesítési munkához szükséges szociális képességek. Elvileg a munkatársaikat a cégek némi alapszintű jogi és műszaki ismeretekkel kapcsolatos képzésben részesítik, de a gyakorlat a legtöbbször azt mutatja, hogy az ügynökök felkészültsége nem mutat túl a józan paraszti ésszel is belátható dolgokon és a néhány órányi utánajárással bárki számára megszerezhető ismereteken. Előnyük mindössze annyi, hogy amennyiben nem teljesen kezdők, már - velünk ellentétben - van a hátuk mögött egynéhány sikeres lakáseladás és annak néhány apró, de könnyen elsajátítható fortélya.

Vevőként tény, hogy ingatlanirodán keresztül jogilag kétes ingatlant biztosan nem foghatunk ki, mivel egy tehermentesnek hirdetett ingatlant valóban csak tiszta tulajdoni lappal kínálhatnak eladásra az irodák, de az adás-vétel egyéb esetben is csak ügyvéd által bonyolítható le, akinek a szerződéskötés előtt kötelessége ellenőrizni az ingatlan jogviszonyait. Az ár meghatározásában semmi esetre sem szabad teljes mértékben a közvetítő javaslatára hagyatkozni. Ennek egyszerű oka az, hogy a pénzügyeit az ember ne bízza idegenre, még akkor sem, ha az tapasztalt színben tűnik fel előttünk. Mindenképp nézzünk körül mi magunk is, hogy az adott környéken, az adott műszaki paraméterekkel rendelkező ingatlan értéke milyen összegek körül mozog és ez alapján próbáljunk meghatározni egy reális, alkuképes árat.

Mindezek ellenére mégis a legtöbben úgy gondolkodunk, hogy az ingatlanügynök igenis tud nekünk segíteni, mert kiterjedt marketing hálózattal, bevált ügyfélszerző hirdetési módszerekkel rendelkezik és ugyebár ez a munkája, míg mi rettenetesen elfoglalt emberként nem vagyunk képesek hirdetéseket kreálni, (jobb esetben) heti 1-2 alkalommal érdeklődők hívásaira válaszolni és megmutatni számukra a lakásunkat. Azonban a fenti szolgáltatásokkal kapcsolatban csak annyit, hogy az ingatlanügynök nem veszi le teljesen a terheket a vállunkról, mivel az érdeklődőfogadás általában úgy zajlik, hogy miután az érdeklődő első körben pl. telefonon megkereste az ügynököt, második körben az ügynök megkeres minket és szerencsés esetben tudunk időpontot egyeztetni, amely mind nekünk, mind a kuncsaftnak, mind az ügynöknek megfelel. Tehát rögtön nem kettő, hanem három fél számára kell megfelelő időpontot keresni. Ha ez azonnal nem sikerül, vagy időközben valakinek alkalmatlanná válik az időpont, újrakezdődnek a telefonkörök. Ezt egyetlen módon lehet elkerülni: ha az ingatlan kulcsát a közvetítőre bízzuk és tőlünk független bejárást biztosítunk számára. Ez egy teljesen hivatalos módszer, de a legtöbben (érthető okokból) nem szeretjük és a kellemetlenségek elkerülése végett még kiürített vagy felújítandó lakás esetén sem igazán ajánlott.

Ha végre megvan az időpont, örülhetünk neki, hogy otthonunkat nem csak a vevő, de vele együtt az ügynök is meglátogatja, aki lassabb eladás esetén egy idő után már bejáratos vendégként tér újra és újra vissza hozzánk. Végighallgathatjuk a jól vagy kevésbé jól összerakott monológját a lakásunkról, amelybe itt-ott egy-egy diszkréttől egészen az arcpirítóig terjedő túlzásokat és lódításokat csempész bele a lakásunk állapotáról és előnyeiről. Ennél még az is jobb tud lenni, ha nem szól semmit, csak vár a kérdésekre, de erre azt hiszem ügynök nélkül mi magunk is képesek vagyunk. Az érdeklődő kérdéseire nem ritkán egyáltalán nem tud válaszolni, így tőlünk kér segítséget. Igazán hasznos munkaerő-piaci szereplő, beláthatjuk. Arról nem is beszélve, hogy olykor a leendő vevőt is zavarja a felesleges fontoskodása, győzködése.

Amit még elviekben az ingatlanügynöktől várhatnánk az az, hogy hatékony hirdetési módokat biztosítson a lakásunk számára. Ettől se várjunk csodát, mert nem egyedi eset, hogy a hirdetés alig-alig kerül ki 1-2 hirdetési portálra, majd hetek múltán már nincsen újra feltéve a friss hirdetések közé a lista elejére, hanem elsikkad valahova mélyre, a régebbi találatok közé, ahol már kevesen böngésznek. Továbbá igen gyakran előfordul, hogy a hirdetésben közölt információk helyenként hiányosan vannak kitöltve, a lakásról közölt fényképek nem szemléletesek, nem vonzóak. Ennél talán mi is többre vagyunk képesek. Arról nem is beszélve, hogy manapság már szinte mindenki a legpraktikusabb módon, az interneten hirdet és keresi leendő lakását, így az újság- vagy szórólap hirdetéseknek és az utcai plakátoknak nem sok súlya van, ráadásul az utóbbiak nem is legálisak.

Való igaz, hogy az ingatlanirodák a hirdetésekhez általában mellékelnek alaprajzot, mivel nagyon jól tudják, hogy a helyiségek elrendezése az egyik legalapvetőbb információ egy lakásról, amelyet legegyszerűbb módon egy alaprajzzal szemléltethetünk. Az ügynökségeknek e célra megvannak a bevált számítógépes alkalmazásaik, amelyekkel könnyedén, látványos alaprajzokat tudnak készíteni. Megfelelő program segítségével és némi hozzáértéssel mi magunk is elkészíthetünk egy ilyen ábrát, de ha mégsem tudjuk ezt megtenni és a környezetünkben sem tudunk senkit megbízni, akkor sincs gond, készítsünk alaprajzot kézzel, papíron, majd fotózzuk le. Tény, hogy nem lesz olyan szép, mint egy számítógépes rajz, de a lényeget bemutatja és higgyük el, fáradozásunk nem marad eredmény nélkül, az alaprajzos hirdetések ugyanis sokkal jobban megmozgatják a vevők fantáziáját.

Az irodák szolgáltatásai közé tartozik továbbá a személyre szabott ajánlatadás, amely regisztrált vevő szándékú ügyfeleik igényeihez keres ingatlanokat saját megbízóik kínálatából és azon kívül. Talán egyedül ez a funkció az, ami nem helyettesíthető, azonban nem kell feltétlenül megbízójukká válnunk ahhoz, hogy egy ilyen ajánlat megtaláljon minket, mivel az ügynökök szerződéskötés céljából előbb-utóbb úgyis meg fognak találni minket magánhirdetésünk alapján, és ha konkrét vevőt szeretnének hozni, akkor nincsen vesztenivalónk, elegendő csak akkor szerződést kötnünk, ha biztos a vevő szándéka.

Az ingatlanirodáknak még egy említésre méltó jó tulajdonsága van, ami miatt szívesen számítunk rájuk: rutinos ügyvéddel rendelkeznek, aki általában kedvező áron dolgozik. Pusztán emiatt azonban ne bízzuk rájuk magunkat! Az ügyvéd elérhetősége helyenként ügynöki szerződés nélkül is elkérhető a közvetítőcégektől, illetve szaknévsorból vagy ismerősi ajánlás alapján is könnyedén találhatunk egyet.

Ezek után nézzük az anyagi vonzatokat. Magyarországon az ingatlanközvetítők általában háromféle megbízási szerződéssel dolgoznak:

• Általános megbízási szerződés: az eladó egyéb ingatlanirodákat is megbízhat és saját maga is árulhatja lakását.
• Félkizárólagos megbízási szerződés: a megbízott ingatlanirodán kívül csak mi magunk árulhatjuk lakásunkat.
• Kizárólagos megbízási szerződés: csak a megbízott ingatlaniroda árulhatja a lakásunkat (illetve ha mi magunk hozunk vevőt, a jutalék akkor is jár).

Természetesen a jutalék összege a kizárólagos szerződés esetén a legalacsonyabb (átlag 2,5 – 3,5%) és az általános szerződésnél a legmagasabb (átlag 3 – 5%), de esetenként ezek az értékek menet közben kis mértékben alku tárgyát képezhetik ingatlaniroda és eladó között és olykor az ingatlan értékének függvényében eltérőek is lehetnek. A jutalék körülbelüli várható értékét tehát ez alapján ki lehet számítani - nem kis összegről van szó, amelyhez még az ÁFA értéke is hozzáadódik. Mindegyik szerződéstípus esetén csak abban az esetben kell kifizetni a jutalékot, ha az előre megbeszélt legalacsonyabb eladási árnál nem kevesebbért tesz ajánlatot a vevő a közvetítőnél. Szerződéskötésnél ugyanis a két fél megegyezik egy minimum árban, amelyen az eladó - amennyiben ő maga nem talált másik vevőt - hajlandó eladni a lakását. Ez az összeg célszerűen nem azonos a hirdetési árral, hiszen a potenciális vevők általában alkuval tesznek ajánlatot. Természetesen a minimum összegnél kisebb összegű ajánlatnál is lehetőség van vitára, és az azt követő megegyezésre. Az alkudozás tehát rugalmas, azonban szerződéskötéskor megállapodott feltételekhez az eladónak tartania kell magát, így nem árt velük tisztában lenni. Nagyon fontos tudni továbbá, hogy amennyiben több fél (köztük mi magunk) is hirdeti az ingatlant, a hirdetésben szereplő ár a sportszerű verseny értelmében minden fél esetén ugyanaz az összeg kell, hogy legyen. Amennyiben árcsökkentés mellett döntünk, erről minden hirdető felet értesíteni kell. Ezt azért fontos tudni, hogy csak olyan mértékű árcsökkentést eszközöljünk a saját hirdetésünkben (amely után nincs jutalék), amely összeg jutalékkal csökkentett értékével is elégedettek lennénk (közvetítőn keresztül történő eladás esetén).

Ha mindenképp ingatlanirodai megbízás mellett döntünk, lehetőleg kerüljük a kizárólagos szerződést és a hosszú lejáratú szerződéseket is, de semmi esetre se írjunk alá hosszú lejáratú kizárólagos szerződést. Előfordulhat ugyanis például, hogy időközben családtagunk, ismerősünk köréből is megvenné valaki a lakást közvetlenül tőlünk alacsonyabb áron, és abból már nem szeretnénk jutalékot fizetni, de az is előfordulhat, hogy egyszerűen csak nagyon nem vagyunk megelégedve a közvetítő munkájával, mert az nem hatékony, és szerződést bontanánk. Szerződéseinket ezért kezdetben inkább csak a minimálisan szükséges időre kössük és a lejárat idején igény szerint hosszabbítsuk meg. Ezzel semmi hátrányra nem teszünk szert, viszont biztosítjuk a saját eladói szabadságunkat, ha menet közben úgy döntünk, hogy mégiscsak közvetítői segítség nélkül szeretnénk hirdetni.

Ha a közvetítővel párhuzamosan mi magunk is hirdetünk, az érdeklődők természetesen részben az ügynökségen keresztül, részben közvetlenül fognak minket megtalálni. Azonban mind eladóként, mind vevőként jó tudni, hogy aki már az ügynökségen keresztül felvette a kapcsolatot a hirdetővel és meg is tekintette az ingatlant, az a személy (és közvetlen hozzátartozói) a megtekintéskor aláírt nyilatkozat értelmében már csak az irodán keresztül tehet(nek) ajánlatot. Ez a szabály általában a megtekintéstől számított 1 évig érvényes, de nyilván senkinek nem célja ennyi időt várni az üzlettel. Vevőként tehát érdemes egy pici időt szánni arra, hogy a hirdetésben megismert paraméterek alapján (cím, négyzetméter, stb.) az interneten egy keresést indítsunk a megtekinteni kívánt ingatlanra, hátha megtaláljuk az eladó közvetlen elérhetőségeit, így kikerüljük a közvetítőt és esetlegesen majd egy alacsonyabb árat is kialkudhatunk.

Végezetül fontosnak tartom leszögezni, hogy a bejegyzésben szereplő leírások természetesen nem minden esetben fedik az igazságot és nem akarják kategorikusan az ingatlanirodák hírnevét rontani. Bizonyára léteznek lelkiismeretes, lelkes, precíz és segítőkész ingatlanértékesítők is, akik érdemben is hozzá tudnak minket segíteni a sikeres eladáshoz, hogy elégedett ügyfélként távozhassunk. Ehhez természetesen jól kifogott közvetítő és szerencsés piaci alkalom is szükséges. A cikk célja annyi, hogy tisztában lehessünk a lehetőségekkel, veszélyekkel és ennek tudatában megfontoltan dönthessünk. Az internetnek köszönhetően pillanatok alatt, név és iroda szerint utánanézhetünk egy közvetítőnek, hirdetései számának, minőségének, aktualitásának, az iroda területi lefedettségének, történetének, közvetítői díjainak.

Legtöbbünk számára a lakásvásárlás életünk egyik nagy döntése. Általában nem jellemző, hogy sok tapasztalattal rendelkeznénk, viszont ezen egyszeri, jó vagy épp kevésbé jó döntésünktől függ, hogy hosszútávon mennyi örömet vagy épp gondot okozunk magunknak. Bár a lentebb leírtak triviálisnak hathatnak, mégis nagyon fontos, hogy tisztában legyünk velük. Hiszen nagyszerű dolog, ha az ember lakást vásárolhat, de nehéz döntési helyzet is egyben.

Mielőtt nekiállunk a keresésnek, nem árt, ha körülbelül tisztában vagyunk azzal, hogy a pénzbeli, időbeli lehetőségeink vagy épp korlátaink milyen megoldásokat tesznek lehetővé. Picit tegyük félre az érzelmeinket és a túlzottan nagyreményű vagy épp pesszimista előítéleteink helyett gondolkodjunk reálisan. Bármennyire jó pénzügyi adottságokkal rendelkezünk, tudni kell, hogy tökéletes lakást nem fogunk találni, kompromisszumokra mindig szükség van. Elkeseredésre azonban semmi ok, hiszen a legjobb, ha belátjuk, hogy nincsen rossz lakás, csak nem biztos, hogy egy adott lakás nekünk való, illetve mi magunk, az életvitelünk, a célunk az adott lakáshoz hozzáillik.

Ezért tehát nagyon fontos, hogy átgondoltan hozzunk döntést, mivel nagy pénzösszegről, életünket átalakító és nehezen visszacsinálható folyamatról van szó. Egy lakás rendkívül összetett dolog, rengeteg paramétert figyelembe kell venni ahhoz, hogy ideálisan válasszunk, úgyhogy nem érdemes kapkodni. Nagy hibát követünk el, ha elsősorban az érzelmeinkre hagyatkozva döntünk (ezt használják ki az ingatlanügynökök is) és hagyjuk magunkat belesodródni egy egyébként a felszín alatt rossz üzletbe. Az ingatlanvásárlás az élet komoly döntései közé tartozik, tehát mindenképpen szánjunk időt arra, hogy némileg felkészítsük magunkat, hogy amikor döntés előtt állunk, bölcsen átlássuk a helyzetet, fel tudjuk mérni egy lakás összes számunkra előnyös és hátrányos tulajdonságait és ne utólag döbbenjünk rá arra, hogy milyen meggondolatlanul választottunk.

Egy rossz döntés következménye legfőképpen a pénz-, energia- és időveszteség. Mindannyian előnyökre szeretnénk szert tenni azzal, hogy vásárolunk valamit, ehhez azonban a jó szándék és a vagyon nem elegendő. Rossz döntést hozni nem nehéz! Ha túl gyorsan, tapasztalatlanul vagy pusztán az érzelmeinkre hallgatva mondunk igent egy üzletre, nagy kockázatot vállalunk magunkra. Mégpedig azt, hogy reményeinkkel ellentétben nem fogjuk jól érezni magunkat az adott helyen, esetleg túlvállaljuk magunkat a rezsiköltségeket illetően vagy belefáradunk abba, hogy anyagilag, lelkileg nem bírjuk egy esetleges felújítás nehézségeit. Vegyük figyelembe, hogy akár a fentiek miatt vagy egyéb okok következtében is kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy egyszer meg kell válnunk újonnan szerzett lakásunktól, azaz hirtelen eladókká válunk. Ha nem voltunk bölcs vevők, igen kellemetlen helyzetben lehetünk eladóként.