A lakásonként egyedi vízmelegítést olyan házakban alkalmazzák, ahol nincsen házközponti kazánnal vagy távhőenergiával biztosított melegvíz-ellátó rendszer. Hátránya, hogy a megoldás helyigényes és a hálózati melegvíz-ellátással ellentétben nekünk kell gondoskodnunk a megfelelő működéséről, tehát az ehhez szükséges költségek és feladatok közvetlenül minket terhelnek. A fogyasztás díja a rendszer fajtájától függően a gáz- vagy villanyszámlában jelenik meg. Ezzel szemben viszont sehol máshol nem jelentkezik külön melegvízzel kapcsolatos költségünk, nincs felfűtési alapdíj, és – amennyiben a lakás egy fővezetéken (strangon) keresztül kapja a vizet – elegendő egy darab vízóra felszerelése.
Tervezés
Az elektromos vízmelegítővel felszerelt ingatlanok nem ritkák Magyarországon, mivel a készülék telepítése sok esetben egyszerűbb és olcsóbb, mint a gázbojleré, nem függ a gáz bevezetésétől és nincsen hatósági engedélyekhez kötve. Habár a gázzal előállított melegvíz költsége alacsonyabb, a gázbojlerhez képest nagy előnye, hogy jól szabályozható a hőmérséklete, a tárolós megoldásnak köszönhetően azonnal rendelkezésünkre áll a melegvíz, valamint nincsen égéstermék, tehát nem igényel kéménycsatlakozást és nem áll fenn szénmonoxid-veszély sem. Mivel nem kell a kéményhez igazítani, tetszőlegesen elhelyezhető, célszerűen a fogyasztási hely (csap) közelébe, ezáltal a csőrendszerben keletkező hőveszteség minimalizálható. A vízmelegítő bekötését, javítását, cseréjét kizárólagosan szakember végezheti! Amennyiben gázbojlerről szeretnénk áttérni villanybojlerre, a készülék számára földelést és külön áramkört kell biztosítani, tehát külön kismegszakítóval kell rendelkeznie, illetve Fi relé beszerelése is kötelező. A 30 literes és annál nagyobb készülékeket csak állandó bekötéssel lehet az áramkörre kapcsolni (konnektorba bekötés nem engedélyezett). A fixen csatlakoztatott, folyamatos áramellátást nem igénylő bojlerek éjszakai árammal (vezérelt mérővel) az általános díjszabásnál kedvezőbb áron üzemeltethetőek. Az ezzel kapcsolatos részletekről a területileg illetékes áramszolgáltató tud bővebb felvilágosítást adni.
Külön figyelmet érdemel a víz bekötése. Előfordulhat, hogy a meglévő bojler bontható csatlakozás nélkül, fixen van rákötve a hálózatra, ami igencsak megnehezíti a bizonsági szerelvények (pl. nyomáscsökkentő, biztonsági szelep) cseréjét. Ezt a régi típusú bekötést érdemes lehetőség szerint megszüntetni. Új bekötéskor a fali csatlakozáshoz a vízvezetékcsőbe sarokszelepet szoktak helyezni, erre köthető a bekötőcső. E célból általában flexibilis bekötőcsövet alkalmaznak, ami egy fémszövet borítású gumitömlő, ennél azonban tartósabb és biztonságosabb megoldást nyújt a rozsdamentes bordás bekötőcső, amely a helyszínen méretre szabható, így esztétikusabban és könnyebben kivitelezhető vele a munka.
Mielőtt beruháznánk, alaposan tervezzük meg a bojler kapacitását a lakásban lakó személyek számának és a melegvíz igény függvényében. 45°C-os melegvízben mérve az átlagos mértékű fogyasztás naponta 40-50 litert jelent személyenként (kb. 25-35 liter 60°C-os melegvíz szükséges hozzá). Magyarországon a legtöbb háztartásban 80-120 literes készülékek üzemelnek, amelyek egy 3-4 tagú család melegvíz igényét elégítik ki. Nyilvánvalóan egy egyszemélyes lakásba vagy üzlethelyiségbe nem szükséges ekkora kapacitás. Egy túlzott méretű tartály fölöslegesen sok energiát használ fel és ez jelentősen megnöveli a kiadásokat. Alulméretezett bojler esetén viszont hamar elfogy a melegvíz és utána csak langyos vizet kapunk, mivel a tárolós vízmelegítők átfolyó teljesítménye nagyon kicsi. Amennyiben a lakásban több ponton van szükség melegvízre (fürdő, konyha, stb.), nem mindig célszerű, ha az összes helyiséget egy közös készülék látja el. Főként akkor nem, ha az adott fogyasztási hely (pl. mosogató) messze esik a nagy bojlertől.
A villanybojlerek felépítése egyszerű, ezért a készülékek ára kedvezőnek mondható, egy mosógépnél is olcsóbbak. Természetesen az egészen alapfelszereltségű modelleken túl ma már léteznek LCD kijelzős, elektronikus hőmérsékletszabályozós és intelligens változatok is. A szakértői vélemény a magyar gyártmányú bojlereket tartja a legjobb választásnak, mivel ezek a készülékek (megfelelő karbantartás mellett) tartósak, javíttatásuk egyszerű, az alkatrészek könnyedén és megfizethető áron beszerezhetőek. Jellemzően az olcsó, olasz típusok élettartama a legrövidebb, meghibásodásuk esetén általában nem érdemes javíttatni őket. A drágább, külföldi nagy márkák termékei jó minőségűek, felépítésüknél fogva azonban szervizelésüket sok esetben csak a márkaképviselő végezheti, amelynek költsége igen magas, alkatrészeik nehezebben elérhetőek.
Műszaki okokból a bojlerek elsősorban álló helyzetűek, azonban léteznek fekvő (vízszintes) típusok is, amelyek alkalmazása csak indokolt esetben (helyszűke miatt) ajánlott. Az álló bojlerekben ugyanis alul megy be a hidegvíz, a melegvíz pedig a fajsúlykülönbség miatt a tartály felső részébe kerül, amely fogyasztáskor a tartályon belüli hosszú melegvízcsövön keresztül távozik. A kialakításnak köszönhetően a két vízréteg lassabban keveredik össze. Fekvő bojlerek esetén ez nem ilyen ideális, a beáramló hidegvíz hamarabb elhűti a melegvizet, ebből következően gyengébb a hőtárolási képességük és magasabb a készenléti költségük. A különbség a két bojlertípus teljesítménye között kb. 30%, tehát fekvő bojler vásárlása esetén indokolt eggyel nagyobb méretű készüléket választani, mint amilyet állóból vennénk.
Nagyon fontos odafigyelni a szigetelés vastagságára, amely a bojler hőveszteségét befolyásolja. Általában ez az érték 22-50 mm, de léteznek ennél vékonyabb szigetelőréteggel ellátott készülékek is, melyeknek a nagyobb hőveszteségből adódóan az áramfogyasztásuk is több.
Amit vásárláskor egy termékkel kapcsolatban még érdemes tudni: a tartály fémlemezének vastagsága és bevonata mint minőségi szempont, valamint a bojler teljesítménye. A víz felmelegítésére minden készülékben ugyanannyi energiára van szükség, így két azonos térfogatú, de eltérő teljesítményű készülék esetén csak annyi a különbség, hogy a nagyobb teljesítményű bojler gyorsabban melegít.
Egy kézmosó vagy mosogató ellátására elegendőek az 5-15 literes űrtartalmú kisméretű villanybojlerek is, amelyek mosdó alá és fölé szerelhető változatban is kaphatóak, könnyedén bútorba építhetőek. Gyártják a tartályos villanybojlerekkel megegyező felépítésű, zárt rendszeres kivitelben, valamint szabad kifolyású és átfolyós műanyag burkolatú készülékek formájában is. A szabad kifolyású vízmelegítő esetén a feltüntetett űrtartalomnak megfelelő vízmennyiség folyamatosan készenlétben van, felfűtési ideje mérettől függően 10-20 perc, valamint van készenléti energiafogyasztása és némi hővesztesége. Az átfolyós rendszerű elektromos vízmelegítők csak akkor vesznek fel áramot, ha vízfogyasztás történik, teljesítményük épp ezért nagyobb (~3,5 kW). Azonban esetükben addig folyik a melegvíz, amíg szükség van rá, továbbá az átfolyós villanybojler helyigénye jóval kisebb, mint a többi megoldásé, a nagyobb elektromos teljesítmény miatt azonban a hálózati csatlakoztatáshoz szükséges vezeték keresztmetszet 1,5-2,5 mm2 kell, hogy legyen. Mivel a szabad kifolyású és átfolyós készülékeket nem terheli a hálózati hidegvíz nyomása, ezért csak speciális csapteleppel üzemeltethetőek (általában tartozékként jár a készülék mellé). Ha meglévő csaptelephez szeretnénk vízmelegítőt telepíteni, a zárt rendszerű megoldás alkalmazandó.
A lakás gépészeti berendezéseinek kiválasztásakor nem érdemes spórolni. Villanybojler esetén az üzembe állítás is egy költséges folyamat, érdemes tehát olyan készüléket venni, amelyet várhatóan egy jó darabig nem kell lecserélni. Rengeteg használt villanybojlert hirdetnek, legyünk óvatosak, mert a legtöbb hiba kívülről nem látszik. Csak olyan bojlert vegyünk másodkézből, amelyet előzőleg egy megbízható szakember átvizsgált.
Üzemeltetés
A villanybojler ideális üzemelési hőmérséklete 60°C. A készülék ennél magasabb hőfokra történő kapcsolása átmenetileg megnövekedett melegvíz igény esetén alkalmazható, ez esetben használatkor az optimális hőmérséklet eléréséhez a felmelegített vízhez több hideg vizet kell keverni. Utóbbi megoldás alkalmazása azért javasolt csak átmenetileg, mert egyrészt a komfortérzetet csökkenti és veszélyes, ha melegvíz állásban tűzforró víz folyik a csapból, másrészt a hőmérséklet emelésével megnő a hőveszteség és a vízkőképződés a tartályban. A villanybojler élettartamát tehát kedvezően befolyásolja, ha tartósan max. 60°C-ra van állítva. Azonban a hőmérséklet 60°C alá csökkentése hosszabb ideig szintén ellenjavallt, ugyanis egészségügyi szempontból káros hatású, elősegíti a vízben jelen lévő legionella baktériumok elszaporodását, amelyek csökkenő ideig jelen lehetnek még az 50-55°C-os hőmérsékleten is. A hőfokszabályozó takarékossági okokból alacsonyabbra állítható azokon a napokon, mikor előreláthatólag nem lesz szükség a tároló teljes kapacitására, azonban indokolt a takarékos időszak alatt is legalább hetente egyszer 60-65°C-ra felfűteni a tároló vizét, mert ezen a hőfokon a baktériumok jelentős része elpusztul.
A beállított értékre való felmelegítésről a hőmérsékletszabályozó gondoskodik, amely a megfelelő hőmérséklet elérésekor automatikusan kikapcsolja a fűtést. Fagyvédelmi fokozatban a szabályozó a tartályban lévő vizet 6-7°C-on képes tartani minimális energiafelhasználás mellett. A szabályozó meghibásodása esetére biztonsági okokból a készülékbe van építve egy hőmérsékletkorlátozó, amely megakadályozza a víz túlmelegedését, gőzzé alakulását. Amennyiben a víz hőmérséklete eléri a 110°C-ot, a berendezés megszakítja az áramkört. Újbóli beüzemelését csak szakember végezheti, a túlfűtés okának elhárítása után.
Hegyvidéki, pl. budai környezetben a szintkülönbség leküzdése érdekében a szolgáltató magasabb nyomást biztosít a vízvezetékekben, amely - főként azon napszakokban, amikor kicsi a vízfogyasztás - olyan mértékű, hogy azt a bojler tartálya nem bírja el. Ennek következtében a bojler elé nyomáscsökkentő szelepet kell beépíteni szűrővel, hogy a lebegő szennyeződések (korrózió maradványok, kócdarabok, homokszemcsék) rendszerbe kerülését is megakadályozzuk.
Nagyon fontos alkatrész a biztonsági szelep, amely elvezeti az esetleges túlnyomást. A bemenő hidegvizes ágra kell beépíteni, továbbá a szelep és a bojler közé semmilyen egyéb szerelvény nem kerülhet. Érdemes leeresztő szeleppel ellátott biztonsági szelepet alkalmazni, amely a szervizelés alkalmával a villanybojler leeresztésére szolgál.
A bojler felszerelésekor figyelembe kell venni a fal teherbíróképességét, értéke a vízzel teli bojler súlyának háromszorosa kell, hogy legyen, tehát egy főfalat célszerű választani. A rögzítő csavarokra nem csak lefelé, hanem kifelé is húzóerő hat, ezért ahol csak lehet, átmenő vagy erre a célra gyártott csavarokat alkalmazzunk.
Ha a bojlert átmenetileg ki szeretnénk kapcsolni, előtte le kell ereszteni belőle a vizet. Ehhez első lépésben el kell zárni a hideg vizes ágat, hogy a leeresztő ne legyen hálózati nyomás alatt, majd a biztonsági szelepen lévő tekerő elforgatásával kiengedhető a tartályban lévő víz. A gyorsabb leengedéshez érdemes a csapot melegvíz állásban megnyitni, így a víz helyére bejuthat a levegő.
Karbantartás
A villanybojler mindennapi karbantartást nem igényel, időszakosan azonban szükség van a vízkőtlenítésére és az aktív anód felülvizsgálatára, szükség szerint cseréjére. Átlagos használat mellett a bojlerek kb. 3-4 év alatt elvízkövesednek. A fűtőbetét külső részére lerakódott vízkő megnöveli a felfűtési időt és többletfogyasztást okoz. Karbantartás hiányában a hazai vizek keménysége mellett a fogyasztás tíz év alatt közel megduplázódik. Ezenkívül a vízkő gondot okozhat a vízhőmérséklet-érzékelő leszigetelésével is, amely így pontatlan értéket ad, emiatt a tárolóban magasabb lesz a víz hőmérséklete a kívántnál, nagyobb lesz a hőveszteség, a forróság hatására a tömítések hamarabb elgyengülnek, szélsőséges esetben pedig a hőkorlátozó is leold. Kétévenkénti karbantartással a fenti problémákból adódó veszteségek minimálisra csökkenthetőek.
A vízkő ádáz ellensége a műanyag melegvízcsőnek is, előfordulhat ugyanis, hogy hatására a cső idővel szétmállik, megreped. Ekkor már nem a bojler tetején lévő melegvizet nyerjük ki vele, tehát ilyen jellegű hiba esetén azt tapasztaljuk, hogy az egyébként megfelelően működő készülékkel is csak langyos vizet kapunk. A lerakódó vízkő idővel a biztonsági szelep folyamatos csöpögését is előidézheti. A jelenség elkerülése végett a szelep leeresztéshez szükséges tekerőjét ajánlott időnként megmozgatni.
Léteznek egyéb megoldások is a vízkő káros hatásainak mérséklésére, pl. vízlágyító készülék csatlakoztatása a vízhálózatra, ill. a hagyományos réz fűtőbetét helyett zománcozott acél tokban elszigetelt kerámia fűtőtest beépítése a készülékbe.
Az aktív anód általában 5-8 évente szorul cserére. Szerepe a védő bevonattal (pl. zománc) ellátott acél tartályok korrózióvédelme, nélküle a tartály ugyanis csak ott van védve a rozsdásodás ellen, ahol a bevonat megfelelően elszigeteli az acélt. A magnézium ötvözet anyagú aktív anód elektrokémiai védelmet nyújt a korrózióval szemben, mivel azonos közegben a sokkal negatívabb potenciállal rendelkező magnézium rúd fog inkább korrodálódni az acél tartályhoz képest. A bojler tartályára igényelhető meghosszabbított jótállás előfeltétele az aktív anód időnkénti ellenőrzése.
A nyomáscsökkentők élettartama minőségi típusok esetén is véges. Idővel ugyanis elgyengül a bennük található rugó és megnő a hidegvíz nyomása. Következményképp a biztonsági szelep folyamatosan csöpögni fog.
Érdemes tehát minden apró hibára odafigyelni, illetve a kétévenként javasolt felülvizsgálatot szakértővel elvégeztetni, mert ezáltal nem ritkán egy komolyabb problémát előzhetünk meg. Ezek után talán mondani sem kell, hogy ha villanybojlerrel felszerelt használt lakást veszünk, első teenedőink egyike legyen, hogy ellenőriztetjük a készüléket. Nem hozzáértőknek semmiképpen nem javasolt a bojler szétszedése, a szerkezet helytelen összerakása ugyanis további kellemetlenségeket és költségeket eredményezhet.
Képek
Digitális kijelzőpanellel ellátott olasz villanybojler
Rozsdamentes bordáscső
Átmenő csavar és BO 120 típusú bojlerrögzítő csavar
MMG BSZ-6 típusú biztonsági szelep Hajdu bojlerekhez
Hagyományos elszigeteletlen réz fűtőbetét és kerámia (szteatit) rúdfűtőtest
Aktív anód
Aktív anód csere hiányában átrozsdásodott tartály
Források:
http://www.villanyszaklap.hu/lapszamok/2012/julius-augusztus/1823-ismet-a-villanybojlerekrl
http://www.hajdurt.hu/content/hu/villanybojlerekrol-altalaban.html
http://www.ventil-team.hu/vizmelegito/villanybojler
http://ezermester.hu/cikk-1845/Villanybojlerek_karbantartasa__tisztitasa
http://www.fogyasztok.hu/cikk/20090415/bojler_vasarlas_hosszu_elettartam_villanybojler_tanacsok
